Kategória archívum: Vers
Ha a vers ellenáll (macsó villanella-féle)
Ha ellenáll, s kevés a hatalmad,
ne izzadj tovább, csapj az asztalra —
olykor tolvaj szüli az alkalmat. Tovább
képtelenség
nem szabad felzavarni a szendergő szenvedélyt
utána képtelenség kordában tartani csak zúg
mint féktelen folyó átszakítja a betonba öntött
szabályokat Tovább
Őrangyal
Rossz kedvem messze trappol,
ahogy megóvsz magamtól,
a szél is, mint a bánat,
torpanva les utánad. Tovább
Hazatérés
szabadabb lépésekkel
magabiztosan róni
kavicsos járdát Tovább
Félálom
rám zuhant ez a hajnal is a kék
a fekete a félálom spanyolfala
sejtjeim érzékelik Tovább
Felmondás
árnyakkal alszik a hold
felhőágyát telesírja Tovább
apák napján – Széki Patka Lászlóért
fekete gránitéjszaka. rajzolatán örökös készültségben egy álom:
talán lesz helyetted valaki, egy másik vakmerő, aki lerántja
a létminimumabroszt az asztalokról Tovább
Párbeszéd kérdő módban
VÉGJÁTÉK
az utolsó ember teste
föld lesz vérkörei folyók
szemei csillagok Tovább