Az éjszaka íze

Nem tudom, milyen lehetsz, ha alszol,
eddig csak ébren láttalak.
ahogy az ablakfüggönyön átoson a napfény,
arcodra rácsokat festve, emlékeztetve,
hogy csak egy pillanatra szöktünk meg életünktől.

Ilyenkor kölcsön vesszük
a motelszoba átmenetikabát mámorát,
alattunk a százszor kimosott lepedőn idegen orgazmusok,
a falon Dali Folyó idője
emlékeztet, hogy az éjszaka ízével még tartozik szád.

Néha, mikor nem figyelsz,
lehunyom szemem, hogy jobban lássalak,
és rájövök, szinte semmit sem tudok Rólad,
szeretkezéseink is kapkodóak, összekeveredett kézzel, lábbal, édes nyállal,
tépjük egymást, utolsó párként a rettegett jégkorszak előtt.

Emlékszem, nevettél, mert öledre azt mondtam, virágszirom alagút,
és én lepke, de még nem vagyok megszületve,
valamiért túlszőttem álmaim,
vagy csak elvesztem hajad selyemgubójában,
kérlek ne fésülködj, ha lehullok, a porcelánkagyló lesz börtönöm.

De nem baj, újra és újra feltöröm,
éhes ujjaid őrjöngenek bőrömön,
eltűnik a szoba, a képkereten túlcsorog az idő, nincs világ,
az ablakfüggönyön átragyog a napfény,
mégis, oly éjszaka ízű a szád.

Kategóriák: Vers.

6 hozzászólás

  1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

    Nagyon megérintett ez a versed, Főnysem. remekül láttatsz:
    “Ilyenkor kölcsön vesszük
    a motelszoba átmenetikabát mámorát,
    alattunk a százszor kimosott lepedőn idegen orgazmusok,
    a falon Dali Folyó idője
    emlékeztet, hogy az éjszaka ízével még tartozik szád.”

    és olvasás közben szinte érzem a bőrömön őrjöngő ujjakat. köszönöm, hogy a TÓban is olvasható “Az éjszaka íze”… ölellek: Kócosod

    1. Avatar eFeS szerint:

      kÖSZÖNÖM kÓCOSOM:)

      ELŐTTED:FS

  2. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    Nagyon tetszik ez a hangszíned, regisztered is, Sándor.

  3. Vékony Andor Vékony Andor szerint:

    átélhető élethelyzetek, megélt élethelyzetek…

Vélemény, hozzászólás?