ÁLOMKOMMANDÓ

jönnek
már itt is vannak
a fal melletti padon ülnek
vagy a sarokban állnak
némaságuk üvölt
a nézésükkel mintha
kést dobálnának körénk
így lesik mint egy hadtestnyi
mindenre elszánt gardedám
a legkisebb a mozdulatomat is
elég illedelmesen táncolok-e
az egyetlen helyen
ahol szabad lehetnék
álmomban
egyedül
veled

2013. november 4.

 

 

Kategóriák: Vers.

4 hozzászólás

  1. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

    Kegyetlen érzés, hogyha az ember még álmában sem lehet szabad. nagyon eltaláltál ezzel a verseddel, nekem is volt hasonló álmom.

    1. Vajdics Anikó Vajdics Anikó szerint:

      Az érdekes az, hogy a tudatos valóságban ennél sokkal szabadabbnak érzem magam. De az álmok a tudattalanból táplálkoznak, amit nem lehet becsapni.

  2. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    “mint egy hadtestnyi
    mindenre elszánt gardedám”

    Nem irigyellek ezért az érzésért, kedves Anikó…

    1. Vajdics Anikó Vajdics Anikó szerint:

      Nem is irigylésre méltó.

      Pillanatnyi érzés volt, bár elég erős, ezért írtam meg (több, mint három éve már).

      Köszönöm a figyelmet, Tibor.

Vélemény, hozzászólás?