A palack (kor)szelleme

Miféle ígéret? Én ilyet soha!
Szemenszedett és ostoba — na jó, va-
laha magamnak, ha egyáltalán, még
az idők hajnalán, ám e kor már nem
a csodák kora. Szóval, hiú és vak,
de táplálja csak, ha nincs jobb dolga, míg
bele nem kékül! Úgy is be kell lássa
végül, nem vár magára itt sem gyors ha-
lál, sem óhaját leső, füttyre ugró
szolga. Jobb, ha tudja, föltörhetetlen
a pecsét a szájon! Nos, tán kíván még
valamit, barátom? Félreértettem
volna,és foga mégis másra vásik?
Sajnálom, ha csupán kopogtat, az is
hiábavaló: a hely nem kiadó,
új lakót nem fogad, nincs olyan Isten
– már bocsánat –, kerítsen hát egy másik
palackot magának, és húzzon innen!

4 hozzászólás

  1. A verssé vált palack!
    Gratulálok, Barátom!

    1. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

      Köszönöm, Barátom!

  2. Pethes Mária Pethes Mária szerint:

    a TÓ vizére tetted, remélem, értő “kezekbe”/szívekbe kerül vers-palackod.

  3. Bátai Tibor Bátai Tibor szerint:

    Veled reménykedem, drága Mari.

    Köszönöm jelzésedet!

Vélemény, hozzászólás?