őszi szél tombol
dióverő bot henyél Tovább →

Rakoncátlan

rigmusaim megroggyantak
s a korhadt rakoncán
kötélen vonszolom a szót Tovább →

Hullámok

érzem a forró levegő vibrálását
érzem a perzselő homokot a lábujjak közt Tovább →

Szilágyi Domokos emlékére

appendixet írok 
           a világhoz
           görbületén nehéz függeléket
 érintem a végtelent Tovább →

mi elől bujkálsz
kérdem

az alkony fénye siralmas Tovább →

“mint a fecske, repülj messze földre …”

lám
tőről tőre
burjánzik
véreim közönye